2018. július 23., hétfő

Új

A karjai közt feküdni, a szuszogását hallani, a szívverését érezni.... Tudod milyen az igazi szerelem? Ne félj, én is csak olvastam róla eddig. De ez... Ez a békés lángolás, a heves nyugalom, az érzéki csend, a vadító béke.... Nem tudom másképp elmondani, hiszen ez az, amit érzek. Amit érez. Amit érzünk. Amit mindenki más lát körülöttünk. Két méterről egymásra pillantva is tudjuk, érezzük, bőrünket bizsergeti az emlék, a képzelet, a jelen, a jövő, a terv, a várakozás...
Megvan, megtaláltam. A másik fél... Akivel pont megvan az egész. Aki nélkül nem is tudom, hogy voltam eddig.... Hozzánk tartozik és mi hozzá... Senki sem kérdőjelezi meg, valóban egy vagyunk-e, mert bár elvileg nem, a gyakorlatban nagyon is. Egység. Egész. Három. Talán négy. Ez még a jövő zenéje. És mégis... Egy.
Szerelem....
Szeretem